Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

MCC Történelem szakirány blogja

MCC Történelem szakirány blogja: a szerzők a szakirány hallgatói, valamint lelkes külsős hallgatók, akik érdeklődnek a történelem és Közép-Európa iránt.

Friss topikok

Találós kérdés

2010.03.07. 16:02 | schanc | Szólj hozzá!

Címkék: horvátország josipovic

Ki ő?

Albánia fél éve

2010.02.01. 11:17 | schanc | Szólj hozzá!

 

Új hónap – új hírek – vagy régiek új csomagolásban. Albánia utóbbi fél éve nagyon hangzatosra sikerült, effektívre kevésbé. Az alábbiakban az országgal kapcsolatos hírekből nyújtunk át egy csokorra valót.

Ábel Autonómiában

2010.01.15. 12:04 | tatarffy | Szólj hozzá!

Ceausescu Székelyföldön jár, nagy tömeg ünnepli, taps és hangos ujjongás. Ceausescu eltérve a protokolltól odalép egy kisgyerekhez és megkérdezi: "Hogy hivnak dákok ifjú ivadéka?" "Lajoska."

Ábel Elemér egy kis székely falu lakosa, idős ember. Megélte a magyar időket, megélte a kommunista meghurcoltatást és túlélte veszekedős és zsémbes a feleségét is. Szülőmegyéjéből sosem ment el, csak egyszer, mert vitték, katonának a festői Bukovinába.

Deloitte közép-európai Top 500

2009.12.11. 18:45 | B. Balázs | Szólj hozzá!

      Ilyenkor év vége felé divatosak az újságokban a különféle összesítések és visszatekintések. Ez a cikk is ilyen visszatekintés, a címben megnevezett tanácsadó cég júliusi keltezésű régiós vállalati toplistája és a hozzáfűzött elemzés kivonata, amely a 2008-as év és 2009 első negyedének trendjeiről szól, de azt hiszem, a hasonló alaposságú áttekintések közül mégis a legfrissebb.

Játék a számokkal – a régió női tenisze

2009.10.27. 08:58 | schanc | 1 komment

Címkék: vb tenisz szávay régió czink

A profi teniszben lassan már itt van az év vége, amit hagyományosan a legjobbak részvételével zajló világbajnokság zár le, kiegészítve egy idei újdonsággal, a bali mesterversennyel. (Dióhéjban a lényeg: a női teniszezők kétféle versenyre nevezhetnek évközben – úgynevezett kiemelt „premier” tornákra és kisebb, 220.000$ összdíjazású „international” tornákra. Az eredményeket egész évben számolják, és a nyolc legmagasabb pontszámú játékos mehet a dohai VB-re; Balin pedig az a legjobb 12 játékos vehet részt, aki nem jutott ki Dohára, de nyert international versenyt az év során.)

Az október 25-én lezáruló tornákkal kialakult a két évadzáró verseny mezőnye, amelyeket érdemes kicsit megvizsgálni.

Az emlékezet helyei és hiányai: Berlin

2009.10.16. 22:13 | mcc-history | Szólj hozzá!

Címkék: kultúra berlin emlékezet németország

  (szubjektív fényképes beszámoló)
 

Németország Európa egyensúlyának felborítója, a liberális mintademokrácia, a nácizmus, majd keleti területein az egyik legkeményebb kommunista rezsim hazája. Két évtizede annak, hogy leomlott a berlini fal és elindult az újraegyesítés nehéz és problémákkal teli folyamata, amely azóta is formálja az ország fővárosának képét.  Ebben az írásban megpróbálom a jelenlegi Németország múlthoz való viszonyát Berlin építészeti, múzeumi és műemléki jellegzetességein keresztül bemutatni. A válogatásom nagyon szubjektív és semmiképp sem nevezhető teljes körűnek, csupán az első néhány kint töltött hetem benyomásait tükrözi.   
 

Törökország - hírek

2009.10.12. 00:03 | Lohuen | Szólj hozzá!

Címkék: törökország örményország kisebbségek kurdok

Törökországról elsősorban az EU-s csatlakozás és a kurd kérdés kapcsán lehet hallani. Ebben a rövid tanulmányban megkíséreljük a jelenlegi törökországi helyzet – terjedelmi okoknál fogva – vázlatos bemutatását a belpolitika és kissé a külpolitika témakörében.

Múzeumok hosszú éjszakája

2009.10.08. 16:37 | Dárisza | 2 komment

Címkék: kultúra ausztria

Az idén tizedik alkalommal megrendezett esemény látogatottsága Ausztria-szerte rekordokat döntött.

A lengyel katolikus egyházról

2009.09.27. 11:05 | B. Balázs | Szólj hozzá!

Címkék: egyház lengyelország

„A politikai illúziókról való lemondásnak főleg azért volt ekkora jelentősége Lengyelországban, mert lehetővé tette … [katolikus] értelmiségi köröknek, hogy szembenézzenek azzal a mély identitásválsággal, amely egész Európában jellemezte a háború utáni katolicizmust, és feltárják a kapcsolatot a katolicizmus és az antiszemitizmus között” – írja Nicolas Bauquet A Mindszetyzmus c. tanulmányában (In: A magyar jobboldali hagyomány, Osiris, 2009), ellenpontot képezve a magyar klérus által a ’40-es végén követett harcos ellenállási politikával.

Integráció albán módra I.

2009.08.25. 14:45 | schanc | Szólj hozzá!

Címkék: eu albánia

 Az EU és a bővítés

Az Európai Uniót, mint jelenséget valószínűleg nem kell a Kedves Olvasónak bemutatni. Az európai összefogás több mint 50 éves története a mai napig is él, működik, és egyik legfontosabb jellemzője, hogy egyre több államot érint, és egyre szélesebb körben igyekeznek az együttműködés előnyeit érvényre juttatni.
Az Unió tehát nyitott integráció az európai országok számára (adott esetben a földrajzi és politikai Európa fogalma eltérhet egymástól). Az évek során ezt a lehetőséget kihasználva többen is csatlakoztak az alapító hat tagállamhoz.
Az első négy bővítési kör nem hordozott magában jelentősebb problémát, hiszen főként jó mutatókkal rendelkező államok lettek a közösség tagjai, vagy a szegényebbek gyors fejlődést produkálva hamar megközelítették előrébb járó „társaikat”.
A gondok a kilencvenes években kezdődtek. A vasfüggöny leomlása és a politikai fordulat után a korábbi szocialista tömbhöz tartozó államok szinte kivétel nélkül az integrációhoz való csatlakozást fogalmazták meg a közeljövő külpolitikai céljaként. Az az örvendetes tény, hogy az európai összefogás eszménye ekkora teret hódított, újabb kérdéseket vetett fel. Egyrészt az Unió intézményrendszere 15 tagállammal még hatékonyan működött, azonban egy ekkora bővítés során igen nehézkessé válhat a munka. (Ez be is igazolódott azóta, nem véletlen a Lisszaboni Szerződés aláírása és ratifikációjának központi kérdése.) Másrészt a hidegháborús szovjet befolyás számos problémát hagyott hátra örökségül, amelyeket orvosolni kellett. Ezeket kívánták szabályozni az 1993-as koppenhágai kritériumokkal, amik egyben útmutatóként is szolgálnak az Unióba belépni kívánó államok számára. Harmadrészt probléma volt, hogy a csatlakozási tárgyalások során a helsinki és a luxemburgi csoportot összemosták, és így a két kisebb helyett egy nagy bővítést hajtott végre az Unió. Ennek során számos tagállam élhetett a „ha ezt az államot nem veszik fel, megvétózom az egész bővítést” fenyegetéssel, a koppenhágai kritériumokat felülírták a piaci érdekek, és így problémás államok sora került be az EU-ba. Jelenleg ezek összességét „nyögi” az Unió.
A Balkán államai a délszláv háború miatt fáziskéséssel láthattak csak neki a csatlakozási tárgyalásoknak. Mára szinte mindegyikük párbeszédet folytat ez ügyben az Unióval – eltérő sikerrel.

Hungarikumok a Kárpát-medencében

2009.08.25. 14:24 | B. Balázs | Szólj hozzá!

Címkék: magyarország szlovákia hungarikum

A témát övező több évi hallgatás és bizonytalanság után az Országgyűlés tavaly nyáron, 77/2008. sz. határozatában[1] definiálta a hungarikumok fogalmát, és kijelölte a védelmükkel kapcsolatos további teendőket.
 
A definíció mindenképpen örömteli dolog, és „szakmai berkekben” meg is volt rá az igény.[2] A kijelölt célok ugyanakkor nem kevéssé ambiciózusak: „[az Országgyűlés] Felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja meg a hungarikumok körébe tartozó, Hagyományok–Ízek–Régiók program keretében létrejött, a hagyományos mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket tartalmazó gyűjtemény bővítésének és hasznosításának, valamint a határon túli magyarlakta területeken való gyűjtőmunkához szakmai segítség nyújtásának lehetőségét”. Az országgyűlési határozat folyamatosan a Kárpát-medence magyarlakta vidékein felhalmozódott értékekről beszél, utalva az egyetemes, kárpát-medencei magyar kulturális örökségre. Lezsák Sándor, a T. Ház alelnöke pedig az Origónak idén áprilisban nyilatkozva már arról beszélt, hogy a hiába a határozat, a kormány tétlensége miatt a szlovákok a kürtős kalácsot már úgymond „el is happolták” előlünk.[3] S nem kizárólag a kürtős kaláccsal van baj: júliusban a hungarikumok között kiemelt helyet érdemlő tokaji bor körül is fellángoltak a viták északi szomszédunkkal.[4]
 
A tokajival kapcsolatos vitában Magyarország elsősorban azt sérelmezi, hogy az új szlovák bortörvény értelmében az ország más területein, de tokaji szőlőből készült italokat is az eredetvédett, impozáns márkanév alatt lehetne forgalomba hozni, holott az egyébként mindkét fél által referenciaként elfogadott 1908-as magyar jogszabály[5] az ilyesmit szigorúan tiltotta.
 
A közös örökségen, hagyatékon való osztozás a trianoni utódállamokkal még ma sem könnyű feladat. Nem is lehet világosan eldönteni, hogy egy-egy találmány, hagyomány vagy technológia, amely múltunk részét képezi, ugyanakkor jövőnk formálásában is fontos szerepet tölthet be, az egykori Magyarország melyik népétől vagy nemzetiségétől származik, és hogy ezáltal kit illet.
 
A megoldás a tokaji borvidék esetében is az a fajta közös gondolkodás és cselekvés lehet, amelyre szlovák-magyar viszonylatban is nem egy példa van az eurorégiók esetében.[6] Ezek a határ menti együttműködések a szubszidiaritás elvének megfelelő módon igazi regionális tudatot építenek, és új távlatokat nyitnak a schengeni határnyitással fizikai értelemben egymáshoz nagyon közel került népeink együttműködésében. Lehetővé teszik, hogy az illető területek lakói, állampolgárságtól függetlenül, közösen használják ki az adott tájban, gazdasági egységben rejlő lehetőségeket.
 
A hungarikumok, bár a nemzetállamok sajátjaiknak tekintik őket, alapvetően régiókhoz köthetők.[7] Minthogy egy egységes, kárpát-medencei örökségvédelmi rendszer kidolgozására vajmi kevés az esély,[8] úgy gondolom, érdemes lenne a kidolgozandó koncepcióban a regionális együttműködésekre építeni.


[1] 77/2008 (VI. 13.) OGY határozat a hungarikumok védelméről. Elérhető: www.mszh.hu/jogforras/77_2008_OGY_hungarikumok.pdf, Letöltve: 2009. augusztus 11.
[2] . Sebők Orsolya: Hungarikumok védelme. Piac és Profit, 2008/8; Nótári Mária: A kertészeti- és élelmiszeripari hungarikum termékek primer vizsgálata, különös tekintettel a Dél-alföldi régióra. Doktori értekezés. Elérhető: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/307/, Letöltve: 2009. augusztus 8.
[3] Olasz nevezetesség a szürkemarha. Origó, 2009. április 3. http://www.vallalkozoinegyed.hu/20090403/kesik_a_hungarikumok_megmentese Letöltve: 2009. augusztus 13.
[4] Vö. pl.: Magyarország elperelheti a Tokaj nevet Szlovákiától. Kitekintő, 2009. július 20. http://kitekinto.hu/karpat-medence/2009/07/20/magyarorszag_elperelheti_a_tokaj_nevet_szlovakiatol/ Letöltve: 2009. augusztus 13.
[5] Az 1908. évi XLVII. Törvénycikk a tokaji borokra vonatkozó különleges rendelkezései. Elérhető: www.tokaj.hu/dl/media/group_47ce71ecced57/.../item_1402.pdf, Letöltve: 2009. augusztus 12.
[6] Gossler Judit: Annavölgytől Zselízig. Határmenti együttműködés az Ister-Granum Eurorégióban. TDK-dolgozat, kéziratban
[7] Régiónként épül fel a Hagyományok-Ízek-Régiók c. katalógus maga is. Vö. Hagyományok-Ízek-Régiók. Magyarország hagyományos és tájjellegű termékeinek gyűjteménye I-II. AMC - Keszteler Marketing Kft, Budapest, 2001.
[8] „Politikai értelemben nem létezik Kárpát-medence” Rádai Eszter interjúja Szarka Lászlóval. Élet és Irodalom, 2008. december 12. Elérhető: http://www.es.hu/index.php?view=doc%3B21535, Letöltve: 2009. augusztus 13.

 

Törökország – repedező nemzetállam?

2009.08.21. 18:40 | Lohuen | 3 komment

Címkék: törökország

 

Ne mutlu Türküm diyene – áll a Haydarpasa vasútállomás bejáratánál Atatürk ismert jeligéje; Isztambul szívében. A híres mondat annyit tesz, hogy „De boldog aki töröknek mondhatja magát”. Mindez a török nemzetállam kialakulásának korát idézi, amikor az első világháborút követő években hatalmas népmozgások formálták át Anatólia etnikai arculatát. A kemáli éra alatt kialakított nemzetfelfogásban alapvetően a francia mintát vették át (ahogy a szekularizmusban és sok minden másban is rengeteg párhuzamot találunk), tehát a Török Köztársaság állampolgára = török (nemzetiségű). Azonban ez sem akkor, se most nem állja meg a helyét.

A hivatalos török doktrína változni látszik. A török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan 2009 július 3-án egy sajtótájékoztató alkalmával bejelentette, hogy a törökországi kisebbségekkel szemben durva politikát folytattak, s üldözték őket. Külön kiemelte az I. világháború alatt, illetve végén lezajló eseményeket, lakosságcseréket, melyek révén a háború előtti kb. 2 milliós görög, 1,5 milliós örmény, és fél milliós zsidó népesség a töredékére olvadt.  Ráadásul a miniszterelnök elismerte, hogy a törvényileg biztosított nem-muszlim vallási kisebbségek védelme sem volt mindig kifogástalan. A bejelentésnek hatalmas visszhangja lett külföldön és Törökországban egyaránt. Ugyanis a deklaráció üzenete nemcsak egy EU-konformabb kisebbségpolitika (illetve a csatlakozás előkészítése) felé tett lépés volt, hanem ezzel együtt a török nemzetfelfogást is kritikával illette.

Kezdetek...

2009.08.21. 18:33 | mcc-history | Szólj hozzá!

A Mathias Corvinus Collegium Modern kori történelem – Közép-Európa szakiránya csatlakozandó a Collegiumban meglévő trendekhez – maga is megindítja blogját. A szakirány profiljának megfelelően elsősorban a régiót érintő történelmi és aktuális eseményeket leíró, elemző, vitaindító tanulmányokat, rövidebb híreket kívánunk közölni. Célunk egy olyan blog létrehozása, amely színvonalas írásokkal mélyíti el a szakmai vagy éppen csak informálódni kívánó közönség tudását. Mindemellett a szakirány tagjainak utazásairól is fel kívánunk tenni beszámolókat, hogy ezzel is közelebb hozzuk az Olvasóhoz a régiót. A blog további célja  a szakirányon jelenlévő műhelymunka kiterjesztése, ezért nyitva áll tehetséges, nem  feltétlenül collegiumi fiatalok előtt is – ezáltal a történelem és a nemzetközi kapcsolatok jóval nagyobb szeletét lefedve.

 

süti beállítások módosítása