Új hónap – új hírek – vagy régiek új csomagolásban. Albánia utóbbi fél éve nagyon hangzatosra sikerült, effektívre kevésbé. Az alábbiakban az országgal kapcsolatos hírekből nyújtunk át egy csokorra valót.
Új kormány
A nyári választások után szeptemberben megalakult az új albán kormány. A négy évre szóló kormányprogram főleg az EU-tagság elérésére koncentrál (április óta a NATO-nak már tagja az ország). Ennek jegyében a fő cél az intézményi reformok folytatása, a korrupció csökkentése, valamint új energia- és ipari parkok létesítése annak reményében, hogy Albánia egyfajta regionális energia-előállító központ lehessen.
A 140 fős parlamentből egyébként mindössze 75-en voltak jelen az „alakuló ülésen”, az Albán Szocialista Párt ugyanis a választásokon történt visszaélések miatt nem vett részt az eseményen.
Korrupció, kényes esetek
Albánia számára az EU-csatlakozás feltételei közül valószínűleg a legkeményebb a korrupció elleni harc és annak minimálisra csökkentése lesz. Sali Berisha szeptember folyamán bejelentette, hogy egy képviselő sem élhet mentelmi jogával bírósági ügy esetén – és szinte ezzel egyidőben az albán legfelső bíróság felfüggesztette a Fatmir Mediu (volt védelmi, jelenlegi környezetvédelmi miniszter) elleni eljárást. Mediut azzal vádolták, hogy köze lehetett a márciusi gerdeci lőszerraktár felrobbantásához, amely 20 millió eurós kárt okozott, 26 ember életét követelte, és több mint háromezren lettek hajléktalanok.
A legfelső bíróság a mentelmi jogra hivatkozva függesztette fel az eljárást, bár Mediu és ügyvédje is azt nyilatkozta, hogy szerették volna, ha a tárgyalások lezajlanak. A pert egyébként Albánia főügyésze, Ina Rama indította.
Az ügy több szempontból is kényes: egyrészt a lőszerraktár megsemmisítése Albánia NATO-csatlakozásának egyik fontos feltétele volt, másrészt pedig az elnök és gyermeke, azaz Sali és Shkelzen Berisha is érdekeltek az ügyben, ugyanis állítólag a fiú lobbizott annak a kormányzati cégnek, amelyik a lőszerek hatástalanítását végezte. Nem csoda, ha mindezek következtében megromlott a főügyész és az elnök közti viszony.
Egy másik ügy az autópályával kapcsolatos. Még a választási kampány hajrájában Sali Berisha és Hashim Thaci koszovói elnök átadtak egy 61 km hosszú útszakaszt, amely Albániát köti össze Koszovóval (ezért is nevezik „hazafias autópályának”), és amely Szkipetárföld legnagyobb infrastrukturális beruházása volt az utóbbi évtizedben.
A projektet több oldalról is támadás érte. Egyrészt hiányoltak a megvalósíthatósági tanulmányokat, másrészt túl nagynak találták az erre felvett hitelt. Emellett az albán számvevőszék kifejtette, hogy a beruházás megtérülési ideje 180 (!!) év, szemben a kormányzat által előrejelzett hattal. Az autópályát eredetileg 416 millió euróból kívánták megvalósítani, végül azonban kerek 1 milliárd euróból sikerült megépíteni ezt a 61 km-t. Az üggyel kapcsolatban korrupciós eljárást kívántak indítani Lulzim Basha akkori közlekedésügyi miniszter ellen, a bíróság azonban ejtette a vádat, mivel „Bashát nem megfelelően vádolták meg.”
Valószínűleg számos más, apróbb eset is felszínre bukkant, amelyeknek hírértéke azonban nem volt ekkora. Magán a jelenségen kívül ez azért is probléma, mert az Európai Unió hivatalosan is elfogadta Albánia csatlakozási kérelmét, és innentől kezdve minden bel- és külpolitikai esemény kapcsán megemlíthetik, hogy „az EU-ba igyekvő ország” ilyen és ilyen visszaéléseknek ad otthont. Ez pedig egyrészt visszavetheti a csatlakozási folyamat amúgy sem gyors tempóját, másrészt nehezíti, hogy az albánok változtathassanak a velük szemben fennálló, bűnözéssel kapcsolatos előítéleteken. Bár jelen állás szerint erre igazából nincs is ok…
Külkapcsolatok
Az ENSZ Közgyűlésén Sali Berisha arra szólította fel a küldötteket, hogy minél többen ismerjék el Koszovó függetlenségét. Véleménye szerint ugyanis ez segíthet megteremteni a térség stabilitását. (Eközben a szerb képviselet tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Koszovó küldöttsége részt vehet az eseményen…)
Ezzel sem sikerült tehát javítani az amúgy is feszült albán-szerb viszonyon – valószínűleg ezért gondolhatta úgy Berisha, hogy egyfajta Jézuska lesz a szerbek számára. December 25-i sajtótájékoztatóján ugyanis 400 ezer eurót ajánlott fel a koszovói (egészen pontosan granaicai) szerbeknek, hogy javíthassanak életkörülményeiken. Emellett pedig találkozóra hívta Borisz Tadics szerb kormányfőt is.
Siker
A gazdasági válság ellenére jelentősen nőtt az Albániába érkező turisták száma. A tavalyihoz képest több mint 42%-kal több külföldi érkezett az országba, elérve ezzel a 2 millió főt, ami rekordnak számít. Túlnyomó többségük nyaralni érkezett, kb. egy tizedük pedig „üzleti turista” volt.
Sport
Rezart Taci albán olajmágnás 2,6 millió euróért elhozta Tiranába a Real Madridot, hogy ott bemutató mérkőzést játsszon az első osztályú Gramozi csapata ellen. A spanyolokra tehát volt pénz, a világításra azonban nem – a mérkőzés szünetében ugyanis kialudtak a fények, és 80 percnyi várakozás után tudták csak lejátszani a második félidőt.
Szintén az országhoz kapcsolódó hír, hogy megtalálták egy olasz focista 2006-ban ellopott terepjáróját. Pedig ott még Schengen sincs…
(Jelen bejegyzés elkészítésekor a Kitekintő hírforrására támaszkodtam.)
